A Hetednapi Adventista Egyház állásfoglalása a zenéről – Irányelvek. 2004 AdventInfo, 2004. december 4, p. 3-4

A Hetednapi Adventista Egyház állásfoglalása a zenéről – Irányelvek. 2004

A Hetednapi Adventista Egyház állásfoglalása a zenéről – Irányelvek. 2004

AdventInfo, 2004. december 4, p. 3-4

Zeneirodalom, Szerző: - 2019. Április 29. 70

Isten a zenét már teremtői művének megalkotásába beleszőtte. Amikor mindezeket teremtette, „együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának” (Jób 38:7). A Jelenések könyve a szüntelen dicséretek helyének mutatja be a mennyet, ahol az Istent és a Bárányt dicsőítő énekek visszhangoznak mindenünnen (Jel 4:9–11; 5:9–13; 7:10–12; 12:10–12; 14:1–3; 15:2–4; 19:1–8).

Mivel Isten az embereket az Ő képére és hasonlatosságára teremtette, mi is szeretjük és nagyra értékeljük a zenét a többi teremtett lénnyel együtt. Valójában a zene olyan erővel tud megérinteni és megindítani bennünket, amely túlhaladja a szavakat, vagy a kommunikáció legtöbb más fajtáját is.1 A legtisztább és a legkülönb zene lényünket Isten közvetlen közelébe emeli, ahol angyalok és el nem bukott lények énekkel imádják Őt. De a bűn megrontotta a teremtményt. Az isteni képmás eltorzult és majdnem teljesen megsemmisült; ennek a világnak és Isten ajándékainak minden megnyilvánulása a jó és a rossz keverékeként tárul elénk. A zene erkölcsileg és lelkileg sem semleges. Némelyek a legemelkedettebb emberi élményre indítanak, ám vannak olyanok is, amelyeket a gonoszság fejedelme arra használ, hogy közönségessé tegyen és lealacsonyítson minket, hogy bujaságra, szenvedélyre késztessen, vagy kétségbeesést, haragot és gyűlöletet keltsen.

Az Úr követe, Ellen G. White, szüntelenül tanácsol bennünket, hogy figyelmünket a zenére irányítsa. Azt mondja: „A helyesen használt zene nagy áldás; de ha rosszul használják, akkor szörnyű átok”.2 „Helyesen alkalmazva,…[a zene] Isten becses ajándéka, amely arra hivatott, hogy emelkedett és nemes témákra irányítsa a gondolatokat, és megihlesse és felemelje a lelkeket.”3

Az ének hatalmáról a következőt írja: „Ez az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy lelki igazságokat a szívbe véssen. Milyen gyakran megesik, hogy a nyomasztó helyzetben lévő és a már-már kétségbeesett lélek visszaemlékszik Isten Szavára – egy gyermekkori ének rég elfeledett refrénjére – és a kísértések erejüket vesztik; az élet új értelmet és új célt nyer, és azután bátorságot és boldogságot nyújt másoknak is! …A vallásos szolgálat részeként az éneklés épp olyan része az istentiszteletnek, mint az imádság. És valóban, számos ének imádság… Amikor Megváltónk elvezet bennünket az Isten dicsőségétől ragyogó végtelenség küszöbéhez, mi is meghallhatjuk a trónt körülvevő mennyei kórus dicsérő és hálaadó hangjait; és amint az angyalok énekének visszhangja életre kel földi otthonainkban, a szívek közelebb húzódnak a mennyei énekesekhez. A mennyel való közösség már itt e földön létrejön. Dicséretének alaphangját már itt megtanuljuk.”4

Mint hetednapi adventisták, hisszük és hirdetjük, hogy Jézus hamarosan ismét eljön. A Jel 14:6–12-ben található hármas angyali üzenet világszéles hirdetésében arra hívunk minden nemzetet, hogy fogadja el az örökkévaló evangéliumot, imádja Istent, a Teremtőt, és készüljön el a mi, hamarosan visszatérő Urunkkal való találkozásra. Arra szólítunk fel mindenkit, hogy válassza a jót, és ne a rosszat, hogy „megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését” (Tit 2:12–13).

Hisszük, hogy az evangélium az élet minden területét áthatja. Következésképpen tehát úgy véljük, hogy mivel a zene óriási lehetőség a jóra és a rosszra egyaránt, nem lehetünk közömbösek iránta. Figyelembe véve, hogy a zenei ízlések igen különbözőek, hisszük, hogy a Szentírás és Ellen G. White írásai tanácsolnak bennünket azokat az alapelveket illetően, amelyek tájékoztatást nyújtanak, és irányíthatják döntésünket. Ebben a dokumentumban a „szent zene” kifejezés – amelyet olykor vallásos zeneként emlegetnek – azt a zenét jelenti, amely Istenre, valamint bibliai és keresztény témákra összpontosít. A legtöbb esetben istentiszteleti alkalomra, evangélizációs összejövetelre, vagy egyéni, személyes áhítatra komponálták, amely lehetett énekes vagy hangszeres zene is. Azonban nem minden szent/egyházi zene elfogadható egy adventista számára. A szent zene nem válthat ki világi képzettársításokat, és nem késztethet a világi gondolkodásmódhoz vagy magatartásformákhoz való hasonulásra.

A „világi zene” olyan zene, amelyet az istentiszteleti alkalmaktól vagy az egyéni, személyes áhítattól eltérő alkalmakra szereztek, és az élet általános, mindennapi kérdéseiről, valamint alapvető emberi érzelmekről szól. Lényünk legmélyéről ered, kifejezve az emberi lélek reakcióit az élettel, a szeretettel és a világgal kapcsolatban, amelybe az Úr helyezett bennünket. Erkölcsileg lehet felemelő, de lealacsonyító is. És bár nem közvetlenül dicséri és magasztalja Istent, mindazonáltal lehet indokolt helye a keresztény életében. Megválasztásában eme dokumentumban tárgyalt alapelveket kell követni.

 

A keresztényt irányító alapelvek

A keresztények által szívesen hallgatott zenének a következő alapelveknek kell megfelelnie:

1. Minden zene, amelyet a keresztény hallgat, előad vagy komponál, akár szent, akár világi, Istent dicsőíti: „Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek” (1Kor 10:31). Ez az elsőrendű bibliai alapelv. Bármi, ami nem felel meg ennek a magas kívánalomnak, gyengíteni fogja az Úrral szerzett tapasztalatunkat.

2. Minden zene, amelyet a keresztény hallgat, előad vagy komponál, akár szent, akár világi, legyen emelkedett, és a lehető legkiválóbb: „Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok” (Fil 4:8).

Mint Jézus Krisztus követői, akik reméljük és várjuk a mennyei kórusokhoz való csatlakozást, e földi életet az elkövetkezendő életre való felkészülés helyének és az eljövendő élet előízének tekintjük.

Ettől a két alapelvtől – Isten dicsőítése minden dologban, valamint a legnemesebb és a legkülönb dolgok választása – függenek az alábbiakban felsorolt, keresztény zenét meghatározó elvek.

3. Jellemezze minőség, harmónia, legyen alkalomhoz illő és hiteles. A zene elősegíti lelki, lélektani és társadalmi érzékenységünk elmélyülését, valamint értelmi képességeink növekedését.

4. Egyaránt hatással van az értelemre és az érzelemre, ugyanakkor pozitív hatással van a testre is. A zene hatása tehát teljes körű.

5. A zene bizonyságot tesz a kreativitásról (alkotókészségről), amennyiben igényes dallamvilágból merít. Ha ugyanis többszólamú,5 olyan harmóniákat szólaltat meg, amelyek kifinomultak és művésziek, és olyan ritmust használ, amely teljessé teszi.

6. Az énekes zene dalszövege pozitív módon ösztönzi az értelmi képességeket éppúgy, mint érzelmeinket és akaraterőnket. A jó dalszöveg kreatív, mondanivalója tartalmas és jól megfogalmazott. Pozitív dolgokról szól, és erkölcsi értékeket fejez ki; nevel és felemel; és összhangban van a józan bibliai teológiával.

7. A zene és a szöveg alkotórészeinek harmonikus egységben kell együttműködniük, hogy a gondolkodást és a magatartást a bibliai értékekkel összhangban befolyásolják.

8. Fenntartja a lelki, az értelmi és az érzelmi alkotórészek józan egyensúlyát.

9. Fel kell ismernünk és el kell ismernünk a különböző kultúrák Isten dicsőítéséhez való hozzájárulását. A zenei formák és a hangszerek igen különbözőek a hetednapi adventisták világszéles családjában, így az egyik kultúra zenéje talán idegenül hangzana egy másik kultúrában élő számára.

A hetednapi adventista zeneszerzés azt jelenti, hogy a legjobbat és a legkülönbet választjuk annak érdekében, hogy Teremtőnkhöz és Urunkhoz közelebb kerüljünk és dicsőítsük Őt. Tegyünk eleget a kihívásnak és átfogó prófétai üzenetünk részeként teremtsük meg jelen korunk élő és vonzó, egyedülálló adventista zenei világát, tanúbizonyságként a világ számára, tekintettel a Krisztus közeli eljövetelét váró népre!

 

Jegyzetek:

1) „Ez [a zene] az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy lelki igazságokat a szívbe véssen” (Education, 168. old.).

2) Testimonies, 1. kötet, 497. old. [Ellen G. White] Azt is kijelenti, hogy a jövőben, „közvetlenül a kegyelemidő lezárulása előtt, hangos ujjongás (kiáltozás) lesz tapasztalható, dobszóval, zenével és tánccal kísérve. Az értelmes emberek érzékszervei olyan zavartak lesznek, hogy nem fognak tudni helyesen dönteni. És ezt a Szentlélek kiáradásának fogják nevezni. A Szentlélek azonban sosem nyilatkoztatja ki magát ilyen módon, ilyen zajos zenebonában. Ez a Sátán találmánya, hogy leplezze szellemes (ötletes) módszereit, nehogy valakire is hatással legyen a tiszta, komoly, felemelő, magasztos és megszentelő igazság” (1SM, 37).

3) Education, 167. old.

4) Education, 168. old.

5) Elismerjük, hogy néhány kultúrában a többszólamúság nem olyan fontos, mint más kultúrákban.

Ezeket az irányelveket a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciája elfogadta és megszavazta az éves ülésén, 2004. október 13-án.


 

Cikk kategóriák

További cikkek

Zeneirodalom

A H. N. Adventista Egyház zeneszemléletének irányelvei. 1983. Archív

2019. Május 02.

Az egyháztörténelemben hosszabb-rövidebb időszakonként ismételten olvashatunk arról, hogyan igyekeznek meghatározni, mi a „jó”, az „igazi”, a „helyes” egyházi zene...